Vaku gyorstalpaló - kioldás,csoportok és csatornák
Az első lépések
Mi történik, amikor már nem elég a természetes fény, és az ember fialánya amellett dönt, hogy megveszi az első mesterséges fényforrását? A legtöbb esetben a választás egy rendszervakura esik (bár folytattam már homályos telekvitát olyan kollégával is, akinek a munkássága teljes mértékben a stúdióvakuk világában működött).
Tehát megvan az első rendszervaku (vagy stúdióvaku, jelen értekezésben nem lesz számottevő különbség a kettő között), és kisvártatva megszületik az igény is, hogy szeretnénk minél jobban megtanulni a fény minden kis rigolyáját, tehát ildomos lenne eltávolítani a vakupapucsról az eszközt (eltekintve most a 100%-ban eseményfotózásra vásárolt vakuktól).
Hogyan kellene beszélgetésre bírnunk a fényképezőt és a vakut?
Mindjárt felmerül az igény egy újabb vásárlásra egy vezérlő iránt, el is szaladunk a legközelebbi vélt vagy valós üzletbe. Done. Megvan a vezérlő is, megvan a vaku is.
Ma már szinte mindegyik modell képes rá, de ellenőrizzük a vásárlás előtt, hogy a vaku képes-e rádiójel fogadására/küldésére! Biztos, ami tuti ziher - megoldható enélkül is, de az ember fialánya nem szeretne plusz nyígot magának, higyjétek el nekem nyugodtan, tapasztalatból hallottam.
Na most ha papíron mindketten szeretik egymást, akkor 2 paraméter határozza meg, hogyan fog viselkedni a vaku:
csatorna
csoport
Csatornák szerepe a rádióvezérelt vakuk esetében
Manapság a legtöbb egység 32 különböző csatorna kezelésére képes általában, de természetesen előfordulhatnak más számok is. Mindenesetre ha az ember fialánya egymaga fényképez, például a saját kis otthoni stúdiójában, akkor a csatorna esetében csak arról kell megbizonyosodni, hogy a vezérlő és a vezérelt (vezérlő és vaku, de lehet vaku-vaku felállás is) ugyanazon a csatornán legyenek.
A csatorna, ha tetszik, a frekvencia, amit az eszközök használnak. Ennek csak akkor van igazán jelentősége, hogyha több fotóssal dolgozunk egy helyszínen, és nem szeretnénk egymás rádiójeleit összezavarni. Ilyenkor az egyik fotós is választ magának egy csatornát, és erre állítja az összes eszközét, meg a másik fotós is választ magának egy másik csatornát, és erre állítja az összes eszközét.
Csoportok szerepe a rádióvezérelt vakuk esetében
A csoportokat általában nyomtatott nagybetűk jelölik “A”-tól kezdve. Ha csak egy vezérlőnk van, akkor jószerivel a csatornákkal és a csoportokkal sincs sok dolog, a vakut beállítjuk 1. csatornán “A” csoportra, és csak arra kell figyelni, hogy a vezérlőn is 1. csatorna “A” csoporton tudjuk állítani és kioldani a vakunkat.
A csoportok akkor kezdenek egyre izgalmasabb területté válni, amikor furcsa véletlenek útján megérkezik a házba a második, harmadik, negyedik vaku is. Ilyenkor általában van egy főfényünk/kulcsfényünk/ahogytetszikfényünk, egy aktív derítés, egy háttér fényünk, esetleg egy haj/élfény és effekt fény(ek).
Ilyen helyzetben természetesen azt szeretnénk, ha a vezérlőnkkel maximális kontrollunk lenne az egységek felett, mert lehet, hogy két kép között ki akarjuk kapcsolni az élfényt, vagy esetleg a következő képektől szeretnénk egy fényértékkel erősebb derítőfényt, és így tovább. Ilyenkor minden fényt külön csoportra programozunk (DE továbbra is azonos csatornára!), például főfény “A” csoport, aktív derítés “B” csoport, stb…
Fontos, hogy egy csoportba több egység is tartozhat, nem vagyunk csak 1 darabra korlátozva, azonban ha ugyanazon a csoporton 2-3 vakunk is van, akkor külön-külön nem fogjuk tudni állítani és elsütni sem őket, hanem egyszerre lesz rájuk jellemző a csoportra beállított minden paraméter!
Mindezek után azzal találjuk szemben magunkat, hogy akár 5-6 különböző csoportot is kontroll alatt tudunk tartani, és akár variálni, melyik csoportok süljenek vagy ne süljenek el egy-egy képnél, így akár 1 fényelési beállításból 2-3 variációt is készíthetünk másodpercek alatt egyes csoportok ki/be kapcsolásával.
